Helkaland

Szerző: Sophie Jackson

Kiadó: Libri, 2016

Fülszöveg: Max OHare képtelen elengedni a múltat. Legjobb barátja nélkül nem élte volna túl a gyönyörű szőkeség, Lizzie tragikus elvesztését, és rég a drogosok poklát járná. Kap még egy esélyt a sorstól Az elvonón ugyan végigmegy a gyógyulás tizenkét lépcsőjén, de indulatos marad, és nem enged közel magához senkit.

Grace Brooks lelkébe égett a seb, amit az a férfi ejtett, aki felesküdött, hogy tisztelni és védelmezni fogja. A lány messzire menekül, és titkait mélyen magába zárja. Az egyikük érezni akar, a másik elrejtőzik az érzések elől. Melyikük lesz elég erős, hogy a szerelem erejével átüsse a falat?

Értékelés: 5/5

Az élet összetör. Ettől senki sem védhet meg minket, és az egyedüllét sem fog, mivel a magány szintén megtöri az embert a vágyakozásával. Szeretni kell. Érezni. Ezért vagyunk itt a földön. Azért, hogy kockáztassuk a szívünket. Hogy valaki teljesen magába szippantson. És ha bekövetkezik, hogy összetörnek, elárulnak, elhagynak, megbántanak minket, vagy talán a halál meglegyint a szelével, üljünk le egy almafa alá, és hallgassuk, ahogy az almák egymás után lehullnak a földre, és az a sok, édes gyümölcs pocsékba megy. Ekkor mondjuk azt magunknak, hogy megkóstoltunk annyit, amennyit csak lehetett.

Nagyon izgatottan vártam a könyv megjelenését, mert már az első rész is rabul ejtette a szívemet, így nem is volt kérdés, hogy ezt a részt is el kell olvasnom. Az élmény valami mennyei volt. Egy picit mesélek a történetről, majd megosztom veletek a véleményemet, hogy nekem miért is tetszett annyira. 

A történet középpontjában most Max kap szerepet, aki az első részben balhés múltjáról volt híres. Max komoly drogproblémákkal küszködik és így kerül be egy elvonóra, barátja segítségével. Sok dolgot kell feldolgoznia, főleg azt, hogy Lizzie elhagyta és meghalt a kisbabájuk. Tehát Maxnak nagyon nehéz múltja van, amit nem tud feldolgozni. Az elvonó sikeresnek mondható, de Max küzd a mindennapokban. Mivel nehezen tud beilleszkedni New York-ba, így levegőváltozásként elmegy Nyugat-Virginiába Vince nagybátyjához és annak családjához. Itt dolgozik, fut, fest és próbál túlélni. Ekkor találkozik Grace-el. Grace nem sokkal Max előtt érkezik a kisvárosba, hogy új életet kezdjen egy rossz házasság után. Grace eleinte félénk és visszahúzódó, de miután megismerkedik Maxel újra elkezd ragyogni. Sajnos Grace sokat szenvedett a volt férje miatt, aki bántalmazta. Max és Grace kapcsolata eleinte barátságnak indult, majd barátság extrákkal, végül valami mély kapcsolat lett. Viszont ahogy egyre közelebb kerülnek egymáshoz és már úgy gondoljuk, hogy minden rendben lesz, ekkor a múlt kopogtat az ajtón és újra felbukkan Lizzie. Ekkor már csak remélhetjük, hogy Max túléli ezt a fordulatot és Grace-el egymásra találhatnak.

Hogy őszinte legyek, nekem az első részben nagyon nem volt szimpatikus Max. Ebben a részben pedig, ahogy jobban megismerhettük, nagyon megszerettem őt. Annyi fájdalmat kellett kibírnia, Lizzie nagyon csúnyán elbánt vele és az, hogy ezt sok év után se tudta feldolgozni, tényre arra vall, hogy mennyire szerette. Grace pedig, ahogy lassan Max mindennapi életének a részévé vált, nagyon tetszett. Nagyon megszerettem Gracet, annyira pozitív volt a kisugárzása, pedig vele is kegyetlenül elbánt az élet. Egyikük sem akar komoly kapcsolatot és Grace kísérlet képen akar összejönni Maxal, hogy ne féljen a férfi érintéstől és újra tudjon kapcsolatot létesíteni. Ezek a pillanatok, amikor együtt vannak, nagyon izgalmas és szenvedélyes. Érződik közöttük az erős vonzalom és valami több is. Max rokonai pedig nagyon szórakoztatóak és szerethetőek voltak. Egy igazi család, ahol mindenki segít mindenkinek és jól érzik magukat együtt.

A történetnek egyetlen unalmas perce sem volt. Igaz lassan indul be, de az is érdekes és olvastatja magát a történet. Annak is örültem, hogy az előző rész szereplői is újra megjelentek. Carter és Kat az esküvőjüket tervezik, de emellett folyamatosan ott állnak Max mellet és segítenek neki mindenben. Lizzie visszatérését nagy csavarnak tartottam. Valamilyen szinten benne volt a pakliban, hogy újra megjelenik, de hogy emiatt Max rögtön otthagyta Gracet megbántva és összetörve, nagyon nem volt szimpatikus viselkedés. Lizzie-t pedig egy utolsó kis sunyi féregnek tartottam. Az egész nő unszimpatikus volt és az, hogy így felbukkant, majd meg is csókolta Maxet, undorító viselkedésnek tartottam. Ő is fájdalmas dolgon ment keresztül, de ha tudta, hogy Max mennyire szereti, nem kellett volna szegénnyel így elbánnia.

Összességében nagyon jó kis történet volt. Szerethető személyekkel, komoly érzelmi problémákkal, szenvedéllyel és humorral. Felüdülés volt a könyv, mégis nehéz problémákkal foglalkozik a történet. Örülök, hogy a régi szereplők is végig jelen voltak a történetben és, hogy a barátság milyen fontos része az ember életének. Minden csak akarat, elszántság, kitartás és erő kérdése, hogy mennyire tudunk megbirkózni a démonainkkal. Ez a könyv, jó példa volt erre. A következő részt is izgatottan várom, szerintem az írónőben nem fogunk csalódni.

Kinek ajánlom? Aki szereti a romantikus történeteket, a megtört szívű embereket és a szenvedélyes történeteket. Aki már olvasta az előző részt, annak ezt is el kell olvasni, mert szerintem még jobbra sikerült, mint az előző.