Helkaland

Szerző: Diana Landry, Levia Anne

Kiadó: Publio, 2017

Fülszöveg: 

Ethan Cromptont, a sikeres üzletembert csak az érdekli, hogy élete álmát valóra válthassa. Bárkin képes átgázolni a célja eléréséhez.

Marion Carternek az édesapja jelenti a családot. A lány szemében az összetartás mindennél előbbre való. Egy rossz pénzügyi döntés következtében egyszerre veszíti el az édesapját és az otthonát, ami a Crompton Vállalat kezébe kerül. Marion megesküszik, hogy megfizet Ethannek az őt ért veszteségek miatt.

Két idegen, akik között nem létezik földrajzi távolság, mégis egy világ választja el őket egymástól. A sors fintoraként Marion és Ethan élete újra keresztezi egymást, de a fiatal nőben a gyűlölet helyett megmagyarázhatatlan vonzalom ébred a férfi iránt. Valami azt súgja neki, Ethan nem is annyira rideg, és kegyetlen, mint amilyennek látszik.

Vajon mi ér többet, a pusztító bosszú, vagy a szerelem, amelyre akár egy boldog élet épülhet? Kiderül Diana Landry és Levia Anne lebilincselően izgalmas, romantikus regényéből!

Értékelés: 3/5

Újra lehet építeni az apró darabokra zúzott bizalmat, csak egy új, biztos alap kell hozzá.

Még nem olvastam az írónőtől, de olyan sok jót írtak a könyvről, hogy belefogtam. Igazából megszenvedtem vele, mert egyszerűen nem tudott lekötni amit olvasok. A sztori tényleg annyi, amennyi a fülszövegen áll, hiszen az egész könyv 208 oldal csupán. Marion egy hétköznapi lány, aki apja farmján tevékenykedett, majd a tragédia után új életet épít magának, új név, új külső és végre a szenvedélye lesz a munkája. Emiatt a bizonyos munka során találkozik Ethannel, aki egy szörnyen beképzelt és bunkó pasi benyomását adja. Marion bosszút esküdik a férfi ellen, de a pillangók a gyomrában legyőzik, mert oda meg vissza van a férfi miatt. Értem én, hogy jó pasi Ethan, de olyan nagy bosszúszomja volt Marionnak és ez olyan gyorsan tűnt el, hogy ez felfoghatatlan. A bosszúja pedig teljesen kidolgozatlan, olyan mintha csak az írónők bedobták volna, hogy a bosszúról szól, így ezt tegyük bele, de semmi konkrétat nem közlünk róla. Ha ez a vonal kidolgozott lett volna, akkor egy fokkal még izgalmasabb is lett volna. Na és számomra az is egy jó pont lett volna, ha a két ember nem omlik egymás karjaiba rögtön. Nem szeretem az ilyen történeteket...

Na és persze a két szereplő, akiket sehogysem tudtam megszeretni. Még Marion úgy ahogy elmegy, tényleg egyszerű, szerény és jólelkű, viszont rögtön a férfi karjában kötött ki, így jobb lett volna ha kicsit húzza az időt vagy elérhetetlenné teszi magát. Csak azért nem teheti ezt, mert így a férfinak nem kellett volna, amit teljesen abszurd és ilyen pasival szóba se állnék, így tényleg lehetett volna egy jobb férfi karakter! Ethan pedig tényleg olyan, mint ahogy jellemeztem már, egyáltalán nem túlzok, a könyv mellékszereplői sem tartják egy korrekt, rendes embernek, így számomra egy teljesen rideg karakter lett. Kicsit a könyv végén alakult már a személyisége, talán a történet végénél kellett volna kezdeni. Viszont a mellékszereplőnél volt két olyan személy, akik egy párt is alkotnak, ők pedig Holly és Rupert volt. Zajlik a könyveben egy beszélgetés Marion és Rupert között az igaz szerelemről és a férfinak rettentő jó meglátásai voltak és kedvesen vélekedett a feleségéről. Nem kell toppmodellnek lenned ahhoz, hogy valaki szeressen, csodáljon és bálványozzon téged. A mai világban pedig ez példamutatás lehetne sokaknak szerintem, így ez a szál rettentően tetszett, Hollyról és Rupertről pedig szívesen olvasnak egy történetet. Emellett voltak kifejezetten ellenséges karakterek még, mint például Serena, aki maga a megtestesült profizmusság. Egy igazi törtető nőszemély, aki mindenkin képes átlépni és egy maréknyi jóérzés sem szorult bele. Az ő karaktere is jól lett kitalálva!

Összességében nem volt rossz, de nekem kicsit most kevés volt. Lehet nekem nem volt meg hozzá a kellő hangulatom, de sajnos nem esett le az állam és a főhősbe se lettem szerelmes, ami nekem hozzátartozik a romantikus könyvekhez. Egy délutáni olvasnivalónak tökéletes, egyszerű a történet és persze happy end a vége. Ajánlom a romantika kedvelőinek.